A Társadalometikai Kör, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács keretében működő Teremtésvédelmi Műhely kezdeményezésére Dr. Beran Ferenc plébános vezetésével négy alkalommal beszélgetéses foglalkozások voltak / lesznek a négy sarkalatos erényről. E második alkalom témája az IGAZSÁGOSSÁG volt és 2018. október 12-én pénteken este héttől kilencig tartott a Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony Plébánián. “A négy sarkalatos erény-2: Igazságosság” bővebben
Kategória: Közjó elve
A közjó alapelve – amelyhez a társadalmi élet minden elemének igazodnia kell avégből, hogy elnyerje teljes értelmét – valamennyi személy méltóságából, egyszeri voltából és egyenlőségéből ered. Első megközelítésben és tág értelemben véve a közjón „azon társadalmi feltételek összességét” értjük, amelyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy teljesebben és könnyebben elérjék tökéletességüket.
A közjó nem egyszerűen a társadalomtest minden tagját megillető részleges javak összessége. Mivel mindenkié együtt és külön-külön, s az is marad, a közjó közös dolog lévén oszthatatlan; csak együtt érhető el, növelhető, őrizhető meg a jövőben is. Ahogy az egyén erkölcsi cselekvése jó tettekben valósul meg, úgy a társadalmi cselekvés a közjó megvalósításában válik érzékelhetővé. Következésképp a közjó az erkölcsi jó társadalmi, közösségi dimenziójaként fogható fel.
Bakos Ildikó szobrászművésznő: Szent Margit szobor
A Plébániánkon működő Társadalometikai Kör meghívására Bakos Ildikó szobrászművésznő a Szent Margit szoborról tartott előadást 2018. szeptember 21-én, pénteken este 19 órától Plébániánk Szent István termében.
“Bakos Ildikó szobrászművésznő: Szent Margit szobor” bővebben
A négy sarkalatos erény – 1: Bevezetés, Okosság
A Társadalometikai Kör, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács keretében működő Teremtésvédelmi Műhely kezdeményezésére Dr. Beran Ferenc plébános vezetésével négy alkalommal beszélgetéses foglalkozások voltak / lesznek a négy sarkalatos erényről. Megpróbáljuk egy új, erről szóló film részleteit is bemutatni a foglalkozásokon.
Az első alkalom szeptember 14-én pénteken este hétkor volt a szokott helyen (Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony Plébánia, Szent István terem, bejárat a Budapest, II. ker. Felhévízi u. 2. bejárat felől).
A nemzet napszámosai – A csendőr
Írta: Dékány András
Kegyes Olvasó! Február 14-én ünnepet ül a csendőrség és így, Veled együtt, mi is ünnepelünk.
Annak idején a pandúrok és a csendbiztosok hajkurászták a Rózsa Sándorokat és a Sobri Jóskákat, ügyeltek a rónaságok, a falvak, a mezővárosok nyugalmára és figyelték a szegénylegényeket a Bakony erdőségeiben. Azután, 1881-ben felállították a katonailag szervezett csendőrség testületét és a kakastollas kalpagok gyalogos és lovas tulajdonosai bevonultak a magyar életbe. Hatvan esztendő alatt a szívünkhöz nőttek.