… hátha tisztázhatjuk a dolgok egy részét…
Az igazságosság olyan érték, mely a hasonló nevű sarkalatos erkölcsi erény gyakorlása nyomán jön létre. A klasszikus meghatározás szerint azt a folyamatos, szilárd elhatározást jelenti, hogy megadjuk Istennek és a felebarátnak azt, ami jár neki. Az igazságosság szubjektív szempontból olyan viselkedés, amelyet az az akarás határoz meg, hogy elismerjük a másikat mint személyt, objektív szempontból pedig a személyközi és társadalmi területre alkalmazott erkölcsiség meghatározó ismérve.
A Plébániánkon működő Társadalometikai Kör meghívására Bakos Ildikó szobrászművésznő a Szent Margit szoborról tartott előadást 2018. szeptember 21-én, pénteken este 19 órától Plébániánk Szent István termében.
“Bakos Ildikó szobrászművésznő: Szent Margit szobor” bővebben
Ha én valódi menekült lennék, bejutva egy békés országba nem mennék tovább erőszakkal, átgázolva országhatárokon, mások által kemény munkával megművelt termőföldeken, hanem kérném annak a békés országnak a segítségét, és elmondanám, miért, mi elől menekülök.
Nem dobálnám kövekkel, botokkal az autók, kamionok ablakát, nem verném szét a tiltakozó sofőr fejét, hanem könyörgő tekintettel állnék az út szélén, mint a balesetet szenvedett bajbajutott, és várnám, hogy valaki megszán és segít nekem.
“Mónus Tamás: Ha én valódi menekült lennék… (részlet)” bővebben
A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) erre a ma sokakat érdeklő kérdésre is jól használható választ ad, ráadásul úgy, hogy a válasz sokkal korábbi, mint a tömeges bevándorlási igény jelentkezése a mai korban, 2015-től kezdődően.
“Migránskérdés: a Katolikus Egyház Katekizmusa, mint támpont” bővebben
Kedves, jó Colleen Bell!
(…) A saját történelmünkkel sajnálatosan kicsit jobban tisztában vagyunk, mint Ön. Tehát nézzük akkor az 56-os magyar menekülteket, akik – Ön szerint – hasonlóak voltak a most Európába özönlő közel-keleti és afrikai “menekültekhez”. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét néhány “árnyalatnyi” különbségre:
Levelet küldött az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke – egyben az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora és a Szent Adalbert Központ vezetője – a SzemLélek blognak, amelyet az változtatás nélkül közölt 2015. október 02-i dátummal:
A krízishelyzet
A Közel Keleten és Észak-Afrikában az utóbbi évtizedben hatalmas humanitárius katasztrófa alakult ki. Irakban 2003 óta fegyveres összecsapásokban kb. 500 000 ember vesztette életét. Szíriában 2011 óta legalább 400 000 áldozata van a háborúnak. Az Iszlám Állam által ellenőrzött területen több mint 400 templomot és 1400 mecsetet leromboltak, emberek tízezreit ölték meg a vallásuk, vagy etnikai hovatartozásuk miatt, főként keresztényeket, jazidokat, valamint alavitákat és más síitákat.
A kialakult helyzetnek, és a nyomában megindult menekültáradatnak sok oka van. Az okok nem is egészen átláthatóak a számunkra.
“Székely János: A bevándorlási hullám keresztény szemmel” bővebben
A migrációs vitát nézve sokan szinte automatikusan feltételezik az egyház álláspontját, azaz feltétel nélküli szeretetet azok iránt, akik bekerülnek egy [másik] nemzetbe, legálisan vagy illegálisan.
Valóban ez a helyzet? Mit mond a Biblia a migrációról? Mit mondanak az egyház tudósai és teológusok? Mindenekelőtt mit mond a legnagyobb tudós, Aquinói Szent Tamás, mondjuk a migrációról? Vajon az ő véleménye ad némi betekintést erről az égető kérdésről, ami megrázza a nemzetet és elmossa a nemzeti határokat?
“Mit mond Aquinói Szent Tamás a migrációról? – by John Horvat II” bővebben
A Székesfehérvári Egyházmegye által ismeretlen tettesek ellen, rágalmazás vétségének elkövetése miatt 2007-ben indított magánvádas büntető ügyben elsőfokon ítélet született. Az Egyházmegyei Hivatal ezzel kapcsolatban kiadott közleményét olvashatják.
A Székesfehérvári Városi Bíróság, mind az I. rendű, mind a II. rendű, mind a III. rendű vádlottat bizonyítottság hiányában a vád alól felmentette. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendőek a bűnösség megállapításához.