Csak minimális „párbajozás” előzte meg az oroszok mostani betörését Ukrajnába? Voltak-e jelentős számban brutális, emberi életeket kioltó katonai lépések, Ukrajnán belül? Igen, voltak. Elsősorban ukrán részről. Nyolc éve már háború folyik.
Demkó Attila (író, biztonságpolitikai szakértő) szerint, ami történik, az európai kisebbségvédelemnek a legrosszabb. Valós sérelmek vannak ugyan, az oroszokkal még rosszabbul bántak, mint a magyarokkal. De nem mészárolták tömegesen az oroszokat, az utolsó tömeges gyilkosság Odesszában volt 2014-ben, ötven oroszt öltek meg. Erre hivatkozhat valaki 2022-ben és indíthat egy már most valószínűleg 1000+ halottal járó támadást? Most egy rémálom forgatókönyv is megvalósulhat, Ukrajna felét elfoglalják az oroszok, a másik felén pedig a végtelenül dühös 20 millió nyugat-ukrán között ott marad a százezer magyar.
Az valahogy Demkó Attilánál is kimaradt azonban, hogy hányan haltak meg a szakadárok ostroma közben. 2014 után volt egy híres-hírhedt nagy hadművelet, az Antiterrorisztickaja Operacia (ATO). A mozgósított ukrán hadsereg, nyugati szakértők szakvezetésével, minden tárgyalás nélkül, egyszerűen nekiindultak, hogy a keleten lázongó oroszokat „helyre tegyék”. Fényes nappal, figyelmeztetés nélkül végrehajtott légicsapások, nehéztüzérség, aknázás, épületek, panelházak sorába, utcák, terek nyílt térségeibe, percekkel azelőtt még viszonylag békés mindennapjait élő városokban… Az ATO egy mészárlás volt! Boldog, aki kimaradhatott belőle arrafelé, de esély nem sokaknak volt.
A Donbaszra ráengedték az ukrán börtönökből kiszabadított bűnözőket. A börtönök előtt ott álltak a fegyverrel megrakott teherautók. Három nap maga volt a pokol. A kijevi rezsim ballisztikus rakétákkal is lőtte Donyecket. A horlivkai harcokban 235 civil vesztette életét, köztük 22 gyermek. Az egyik áldozatot, Kristina Zhuk-ot, akit egy csecsemővel öltek meg, az orosz média széles körben úgy jellemezte: „Madonna Gorlovkából”.
Oroszország dossziét terjesztett elő az ukrán fegyveres erők 2015-ben elkövetett donbászi vérengzéseiről, és többek között fényképfelvételeket tárt a német kancellár elé azokról a megcsonkított nőkről, letépett fejű gyermekekről, akiket a 2014-ben amerikai segédlettel puccsal hatalomra került kijevi rezsim 130 donyecki és luhánszki tömegsírban elhantolt. Moszkva nevükön nevezte a népirtást elrendelő és végrehajtó személyeket.
Nem mentegetjük az oroszokat, csak megértjük az indítékaikat. És megértjük, hogy az egyik kutya, a másik eb. De azért megkérdezzük: nem lehet lerohanni egy független országot, nem lehet bombázni egyet, nem lehet határokat megváltoztatni? Hát dehogynem lehet, itt vannak a példák: Irak, Koszovó, Szíria, az arab államok, Afganisztán, hogy csak a közelmúlt 30 év példáit hozzuk. Ezekben a lerohanó fél azonban nem az oroszok voltak, hanem az amerikaiak. Ráadásul mindezt tízezer kilométerről tették, tehát nem a szomszédsági problémák miatt. Putyin az elmúlt tíz évben kb. 200-szor kérte, hogy tartsák tiszteletben az orosz érdekeket.
Biden kártyáiban nem volt egyetlen erős lap sem és nekilátott az oroszokkal packázni. Kesztyűbábjaival, az ukrán vezetőkkel, folyamatosan provokálta az oroszokat, akik csendben készültek. És lecsaptak! Most megy a szepegés, mutogatás, az afgán kudarc által megtépázott hegemónia végleg elillant. Putyin győzött, mert másodlagos katonai nagyhatalomból visszalépett az elsődlegesnek. És ez az amerikai politika – a bamba csicskás szerepét játszó EU-val együtt – hibája, sőt bűne!
Nem várhatunk semmi érdemlegest az oroszoktól sem, mégis a mai nyugat a migrációjával, a keresztényellenességével, a woke- és gender-idiotizmusával, folyamatos kettős mércéjével undorral tölt el sokunkat.
Magyarország érdekeit az segíti, ha az ukrán nacionalista vezetés megbukik. Ezzel szemben nagyon „érdekes” a nyugatiak állásfoglalása az ukrán kérdésben. Nem gond az ukrán nacionalizmus, nem gond, hogy Bandera (lásd megjegyzés lent) szobrot kap Ukrajnában és rehabilitálják a személyét, mert az éppen oroszellenes. De Orbán Viktor meg a Fidesz, meg a Fideszre szavazó magyarok milliói, az gond.
Megjegyzés:
Sztepan Andrijovics Bandera a második világháború alatt vezette az Ukrán Felkelő Hadsereget, amely a náci Németország oldalán harcolt a Szovjetunió ellen. Bandera személye a megosztottság szimbóluma, hiszen emberei – a függetlenség kivívásának jegyében – tízezerszámra gyilkolták le a polgári lakosságot, nemcsak a zsidókat, hanem a lengyeleket, oroszokat, magyarokat, ruszinokat, de még azokat az ukránokat is, akik úgy gondolták, hogy a hőn áhított független Ukrajna kivívásának nem lehetnek a háborús bűncselekmények az eszközei. Még akkor sem, amikor Bandera a németekből való kiábrándulás után ellenük is felvette a harcot. A mai Ukrajna soviniszta gondolkodású mozgalmai persze dicsőítik személyét és szobrokat állítanak neki.
A megjegyzés forrása: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20220107-bandera
A bejegyzés forrása: engedélykérés az író megnevezése iránt folyamatban van