Jézus arra tanít bennünket, hogy senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért, övéiért. Ezt a tanítást követi – akár hitvallással, akár tudattalanul is –, aki vállalta, hogy egy nemzetet, egy országot véd, kiáll egy igazságért. Amikor megemlékezünk minden magyarról, aki védte ezt a földet, ezt az országot, akkor kötelességünket teljesítjük, és megmutatjuk, hogy nem feledjük áldozatukat. Emlékezzünk rájuk imádságos szeretettel, kérve számukra az örök élet boldogságát, és kérve azt, hogy az áldozatuk ne legyen értelmetlen, hanem tanuljunk belőle, és a példájukat követve tudjuk őrizni az ősök hagyományát, a magyar nemzet szellemi és lelki kincseit, tudjuk szolgálni minden magyar életét.
