Tisztázzuk a dolgok egy részét!
Az Egyház társadalmi tanítása az emberhez méltó társadalom felépítéséhez nélkülözhetetlen alapelveken kívül az alapvető értékeket is felmutatja. Az alapelvek és értékek között kétségkívül kapcsolat van, amennyiben a közösségi értékek azt az értékelést juttatják kifejezésre, amely kijár annak az erkölcsi jónak, amelynek elérésére pedig maguk az alapelvek irányulnak, amikor vonatkoztatási pontokként adódnak a társadalmi élet alkalmas szerveződése és rendezett folyása számára. Ezért az értékek a maguk részéről megkívánják egyfelől a társadalmi élet alapelveinek alkalmazását, másfelől az erények személyes gyakorlását, tehát az ezen értékeknek megfelelő etikus magatartásformákat.
Robert Sarah bíboros az olasz Settimo Cielo blogot bízta meg az alábbi elmélkedése közreadásával, mely az Egyházban jelenleg uralkodó, botrányoktól terhes, zűrzavaros állapotról szól. Egy botrány, amelyből – Jézus szavaival – csak „az igazság tesz minket szabaddá” (Jn 8,32).
Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció volt vezetője, akinek dogmatikai tudását aligha lehet megkérdőjelezni, éles kritikával elemezte a Ferenc pápa jóváhagyásával, és vállaltan az ő lelkipásztori útmutatásai alapján megfogalmazott Fiducia Supplicans nyilatkozat teológiai állításait. Ezt adjuk közre alább.
Aki még mindig nem fogja fel, hogy tőlünk nyugatra milyen ideológiai nyomás nehezedik a keresztényekre, annak a figyelmébe ajánljuk a következő friss hírt. Néhány éve a magyar média is beszámolt Matthew Grech máltai férfiról, aki az X-Faktor tehetségkutatóban mondta el, hogy bár korábban homoszexuálisként élt, megtért, és új életet kezdett.
Ez a régebbi, ma már 4 éves videó az abszurd eszköztárával mutatja be, hova vezet az igazság relativizálása. A videó magyar feliratos, angol nyelvű.
Alább az evangelikál – a Szentíráshoz, az evangélium szavához hű – protestánsok egy írását közöljük. Katolikus plébániáinkhoz képest a protestánsok közösségeiben, azaz gyülekezeteiben az igehirdetés szellemi háttere valamivel eltérőbb lehet gyülekezetről gyülekezetre. Ez magyarázza, hogy az evangelikál keresztyének miért javasolják a hitükben hűségeseknek a „progresszív” irányzat elburjánzásának felismerése után inkább egy másik közösség keresését. Nekünk is tanulságos itt azokat a közléseket, gondolatokat számba venni, amelyek akkor is hitünket rombolják, ha azok látszat szerint „szeliden, jó akarattal” hangzanak el.
Arról van szó, hogy elfogadom-e az Isten által teremtett rendet. Újra és újra visszatérünk ehhez a kérdéshez: vajon van-e tőlem függetlenül létező rend. Többször megfogalmaztam, más-más körülmények között: bár irodalom szakos tanár vagyok, de a matematikusokat és a matematikát egyre jobban tisztelem. Mert a matematika az a tudomány, amely el tudja vezetni az embert annak fölismerésére, hogy van tőlem függetlenül létező valóság. A kétszer kettő (s mindig hozzáfűzöm: legalább is a tízes számrendszerben) mindig négy. És nem lehet szavazni arról, hogy holnaptól ne négy, hanem mondjuk három vagy öt legyen. Tőlem függetlenül létezik. Van.
Azt mondják, hogy Amerika intoleranciától szenved. Ez nem igaz! Éppen a toleranciától szenved: a helyes és a téves, az igaz és a hamis, az erényes és a gonosz, Krisztus és a káosz egyidejű toleranciájától. Hazánkat nem is annyira a bigottok – szenteskedő vakbuzgó fanatikusok -, hanem sokkal inkább a „széles látókörűek” özönlötték el. Azt az embert, aki rendezett módon el tudja igazítani a gondolatait, mint ahogy egy ember rendbe szedi az ágyneműjét, bigottnak nevezik; de az olyan embert, aki épp oly képtelen döntésre jutni, mint az elvesztegetett időt bepótolni, toleránsnak és „széles látókörűnek” nevezik.
Szent II. János Pál pápa az elmúlt évezred végén, 1999. októberében egy püspöki szinódust hívott össze, ami azzal a foglalkozott, hogy az Egyház az új évezred kezdetén hogyan értelmezze önmagát Európában és milyen fontos célokat tűzzön ki maga elé. …
Tanulmányunk első felében Európának a századok során kialakult lelkiségével foglalkozunk, ezután pedig jelezzük, hogy az új évezred első évtizedeiben az Egyháznak milyen lehetőségei vannak, hogy küldetését teljesíteni tudja…
Az egyetlen módja, hogy ellenálljunk az „erkölcsi kompromisszum törvényének”, ha nem kötünk kompromisszumot. Amit ugyanis tegnap erkölcstelennek tartottak, és amit ma erkölcsösnek tekintenek korlátozott körülmények között, azt holnap minden körülmények között elfogadjuk.
Amit
– tegnap erkölcstelennek tartottak, és amit
– ma erkölcsösnek tekintenek korlátozott körülmények között, azt
– holnap minden körülmények között elfogadjuk.