Tisztázzuk a dolgok egy részét!
A gazdagság akkor tölti be az embert szolgáló feladatát, ha arra van rendelve, hogy javakat termeljen mások és az egész társadalom számára. Aki a gazdagságot megtartja a maga számára, az nem vétlen, hiszen arra van rendelve, hogy adjon másoknak, ami annyit jelent, hogy valójában adósságot törleszt. Bár a maga területén a gazdaság és az erkölcsiség is öntörvényű, mégis tévedés lenne a gazdasági, meg az erkölcsi rendet annyira különálló és egymástól idegen dolgoknak tekinteni, mintha nem függnének össze egymással.
„A Pszichiátriai Szakmai Kamara hivatalos felhívása: Tekintettel a mostani helyzetben hozzánk beérkező hívások nagy mennyiségére, tájékoztatjuk Önöket, hogy a karantén ideje alatt teljesen normális beszélgetni a fallal, a növényekkel vagy a háztartási gépekkel. Kérjük, KIZÁRÓLAG akkor hívjanak, ha ezek válaszolnak.” :-)))
E klasszikus állatmese – posztmodern, XXI. századi magyar verziójában – pompásan megjeleníti a munkaalapú társadalmi berendezkedés és a feltétel nélküli alapjövedelem ellentétét.
AZ EREDETI VERZIÓ:
A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette-szépítgette házát, és élelmet halmozott fel, felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szálláshíján a hidegben lelte halálát.
A Big Tech szép új világában (amely kezd az Aldous Huxley által elképzelt önkéntes pokol-paradicsomhoz hasonlítani), ahol saját ideológiával rendelkező új hírmonopóliumok veszik át az életünk és a gondolataink feletti ellenőrzést, és ahol algoritmusokkal és egyre nyilvánvalóbb cenzúrával alakítják az észlelésünket és az ebből felépülő tudásunkat, bennünket pedig adatként adnak és vesznek, nekünk is új szokások kialakítására van szükségünk, ha szeretnénk viszonylag széles látókörű emberek maradni.
Megkértünk egy gazdasági szakembert, magyarázza meg egy olyan szinten az európai gazdasági válságot, hogy az okát minden szam…, pardon, mindenki megérthesse. A következő kis történetet kaptuk:
A Társadalometikai Kör 2012. április 13-i estjének meghívott előadója Páll Zsombor volt, aki a magyar mezőgazdaságról „Milyen perspektívát jelent Magyarországnak a mezőgazdaság?”címmel tartott tartalmas, magas szintű és mégis végig érdekfeszítő előadást, népes hallgatóság előtt.
Egy kocsmába minden nap együtt tért be sörözni 10 ember és a végén összesen mindig 100 dollárt fizettek a sörért. A 10 ember anyagi helyzete azonban nagyon eltérő volt, ezért egymás közt nem azonos arányban osztották el a sörözés költségét, hanem a következőképpen:
A 2010.01.22-i est témája a direkt termékértékesítéseknél gyakran alkalmazott hálózatépítési módszer, az MLM (Multi Level Marketing, közelítő fordítása: többszintű piaci tevékenység) volt. Magyarországon közismerten bizonyos tisztítószerek, kozmetikai szerek, stb. személytől személyig folytatott értékesítése ilyen keretekben folyik. A témáról a Társadalometikai Kör vezetőjével és tagjaival a Katolikus Rádió „Életre-való” családi magazin műsora „Az üzletben nincs barátság – és fordítva?” címmel Pákozdi József szerkesztő egy rádióriportot is készített.
A Társadalometikai Kör 2009.05.18-i rendezvénye keretében népes hallgatóság előtt tartotta meg előadását Michael J. Naughton, a minnesotai (USA) Szent Tamás Egyetem rendes tanára.
