Arról van szó, hogy elfogadom-e az Isten által teremtett rendet. Újra és újra visszatérünk ehhez a kérdéshez: vajon van-e tőlem függetlenül létező rend. Többször megfogalmaztam, más-más körülmények között: bár irodalom szakos tanár vagyok, de a matematikusokat és a matematikát egyre jobban tisztelem. Mert a matematika az a tudomány, amely el tudja vezetni az embert annak fölismerésére, hogy van tőlem függetlenül létező valóság. A kétszer kettő (s mindig hozzáfűzöm: legalább is a tízes számrendszerben) mindig négy. És nem lehet szavazni arról, hogy holnaptól ne négy, hanem mondjuk három vagy öt legyen. Tőlem függetlenül létezik. Van.
Jézus erről a valóságról beszél, erről tesz tanúságot. Arról, aki „Van”. Az Istenről. Keményen fogalmaz Jézus: látókká akarja tenni azokat, akik nem látnak, akik pedig beképzelik maguknak, hogy mindent átlátnak, azokat keményen, határozottan elítéli.
Évekkel ezelőtt került kezembe egy német könyv: Was würde Jesus heute sagen? – Mit mondana ma Jézus? El tudom képzelni, mit hallanának azok, akik fontosabbnak tartják – ki tudja, miért – egy már milliókon kipróbált gyógyszer dokumentációját, mint azt, hogy minél hamarabb hozzájusson a rászoruló a gyógyszerhez. El tudom képzelni, mit mondana Jézus az ún. jogállamiságról, amelyben az, ami kivételes és rendkívüli, az kell hogy irányadó, normatív legyen? Mit szólna Jézus ahhoz az ún. egyenlőségi törvényhez, amit február 25-én megszavazott az Egyesült Államok képviselőháza? Az Egyesült Államok Püspöki Konferenciájának képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy ez a törvény támogatja és rögzíti a gender ideológiát, veszélyezteti a vallásszabadságot, újraértelmezi a házasság fogalmát, és hamisan úgy állítja be, mintha a nemek közötti különbség csupán a társadalom találmánya lenne. Arra kötelezi az embereket és csoportokat, hogy vallásos meggyőződésüktől függetlenül fogadják el az LMBT „egyenlőséget” és a transzgender (transzneműség) ideológiáját, és „bünteti” azokat a vallásos közösségeket, akiknek a meggyőződése ezzel ellentétes. Figyelmeztettek arra is, hogy a törvény értelmében a „lányoknak és nőknek magukat nőként azonosító fiúk és férfiak ellen kell versenyezniük a sportban, és velük közösen kell használják az öltözőt és a zuhanyozót”.
Hadd ne folytassam tovább – tudom, hogy vannak, akik nem szívesen hallgatják vagy olvassák tőlem az ilyen megjegyzéseket. De vannak esetek, helyzetek, amikor nem maradhatunk némák. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak kivételes esetek, de a kivétel sosem szerepelhet normaként.
Egy civilizáció haldoklásának vagyunk tanúi. Vajon néma szemlélői maradhatunk ennek a haldoklásnak – az ún. „politikai korrektség” követelményének engedelmeskedve? Jézus szeretné, ha az őt követők látók lennének. Világosan látók. Vajon a demokratikus világrend azt jelentheti, hogy leszavazzuk a Teremtőt? Megadta az Isten a szabadságot az embernek. Választhat jó és rossz között. Választhatja az életet – és választhatja a halált. Vajon világosságban élünk – vagy hagyjuk, hogy elvakítsanak tetszetős ideológiák, amelyek az egyenlőség jelszavával hátat fordítanak az Istennek? Vajon rádöbbenünk-e végre-valahára, hogy nem az Istennek van szüksége ránk, hanem nekünk, teremtményeknek van szükségünk a Teremtő Istenre?
Forrás:
Korzenszky Richárd atya prédikációja és írása 2021. Nagyböjt IV. vasárnapjára (részlet)
https://www.facebook.com/richard.korzenszky.3