Ha én valódi menekült lennék, bejutva egy békés országba nem mennék tovább erőszakkal, átgázolva országhatárokon, mások által kemény munkával megművelt termőföldeken, hanem kérném annak a békés országnak a segítségét, és elmondanám, miért, mi elől menekülök.
Nem dobálnám kövekkel, botokkal az autók, kamionok ablakát, nem verném szét a tiltakozó sofőr fejét, hanem könyörgő tekintettel állnék az út szélén, mint a balesetet szenvedett bajbajutott, és várnám, hogy valaki megszán és segít nekem.
Menekülésemre felkészülve nem pakolnék az útra fürdőruhát, és meg sem fordulna a fejemben, hogy a befogadó országban lubickolni fogok. Születésem óta, 40 éve élek magyar földön, de sajnos még így sincs lehetőségem minden nyáron elmenni strandra, nehéz helyzetekben pedig volt, hogy évekig nem voltam még csak egy napot sem strandon. Ha befogadna egy ország, és adna ennem, és adna lakhatást, azt sem tudnám, hogy köszönjem meg, hogy fizessem meg a jóságát, és nem mondanám, hogy ez kevés, ez kicsi, ennél többre van szükségem.
Nem zaklatnám a befogadó ország hölgyeit, és ha más menekültek így tennének, határozottan elhatárolódnék tőlük, és hangsúlyoznám, hogy ezt én elítélem, én nem vagyok ilyen. Nem várnám el, hogy azok alkalmazkodjanak a kultúrámhoz, akik abban az országban élnek születésüktől fogva, mint ahogy vendégségben sem követelem, hogy azt és úgy tegyük, ahogy azt én otthon szoktam. Tisztelettel és alázattal tekintenék azokra, akik befogadtak, és kérném, mondják el, miképpen fizethetném meg, miképpen adhatnék vissza valamit abból, amit ők adtak nekem.
De mert azok a tömegek, akik irányítva, érdekcsoportok által terelve özönlenek Európa felé, nagy többségükben nem igazi menekültek, így ők leigázandó, legyőzendő ellenségként tekintenek ránk, és ebben az őrült harcban igazi nagyhatalmak segítik, támogatják őket.
Ha én Európa vezetői között volnék, tisztelném e földrész lakosságát, és igyekeznék segíteni a saját szegényeinken, munkanélküli tömegeinken, és nem látnám a beáramlókban az olcsó munkaerő nagy lehetőségét. A nagyhatalmakat arra kérném, hogy az adott helyen, ahol ezek a menekültek élnek, segítsük, támogassuk őket, azokat, akik tényleg bajban vannak. Meg sem fordulna a fejemben, hogy kötelező jelleggel betelepítsek akár csak egyetlen embert is egy tagállamba, mert tudnám, hogy van otthonuk, és a világ hatalmai, ha akarnák, meg tudnák szüntetni a menekülésre késztető okokat. Védeném a határainkat, és támogatnám azokat, akik bátran ezt teszik. Valódi problémákkal foglalkoznék, harcot indítanék a keresetkülönbségek megszüntetése ellen, és nem szipkáznám el a fejletlenebb országok jó munkaerejét, hogy aztán képzetlen, magyarul még csak beszélni sem tudó szegény emberekkel töltsem fel a területüket.
De mert Európa vezetői nem naivak, mint sokan gondolják, hanem egy egészen más szerkezetű földrészben érdekeltek, így ők a tömegek befogadásával és szinte csak a rájuk való koncentrálással az itt élő emberek ellen dolgoznak.
Forrás: http://magyaridok.hu/velemeny/ha-en-valodi-menekult-lennek-1029892/