Hálózatépítés, rejtett célok, kormányellenes „civil” szervezetek, mögöttük pedig profi médiaháttér. Így fest ma a Soros-hálózat. Módszerei azonban Önnek, aki a magyarországi szabadkőművesség történetét kutatja, ismerősek lehetnek. Mindez csupán a véletlen műve?
—Nincs írásos bizonyítékom arra, hogy a Soros-hálózat és a ma is működő hazai szabadkőműves páholyok között kapcsolat lenne. De a módszereik kísértetiesen hasonlítanak.
Tíz éve kutatom a szabadkőművesség 1950 előttről származó iratait. A maiak persze titkosak. A levéltári anyagokból kirajzolódik a kép: a szabadkőművesség hazai fénykorában, vagyis az első világháború előtt százkét páholy működött Magyarországon, madnem hét és félezer taggal. Első hallásra ez soknak tűnhet, de ha azt nézzük, hogy akkor húszmillió lakosa volt az országnak, inkább marginális csoportnak tűnhetnek. Ez az első hasonlóság, hisz a Soros-féle NGO-k sem számítanak a társadalom népes csoportjának. Nos, a szabadkőművesek kevesen voltak, ezért olyan szervezeteket hoztak létre, amelyeken keresztül közel kerülhettek a szélesebb társadalmi rétegekhez. semmi sem állta útját a különféle egyesületek, vallási, kulturális szervezetek létrehozásának, Magyarország Európa liberális mintaállama volt, ezt használták ki a szabadkőművesek.
— Milyen területen voltak aktívak?
— Ott, ahol látszólag nemes és humánus célokat hirdethettek. Budapest az akkori Európa hatodik legnagyobb városa volt, közel kilencszázezer lakossal. Közöttük sok volt a szegény, az emberbaráti tevlkenységgel elsősorban őket vették célba a szabadkőművesek. Létrehozták például az Ingyenkenyér Egyesületet, amely Pesten, a Podmaniczky utca 45-ben, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székházának aljában működött. Az első akciójukon ötszáz kiló kenyeret szeleteltek fel és osztottak szét szabadkőműves orvosok, mérnökök a rászorulóknak, majd a következő napokban sejtelmes újságcikkek kezdtek megjelenni arról, hogy a jó szabadkőművesek támogatják a szegényeket, érdemes a munkájukat elismerni. Az akkori Pesti Hirlap, a Budapesti Napló, mind szabadkőműves napilapok voltak, és az újságírók közül is sokan tartoztak valamelyik páholyhoz. De említhetnénk az Ingyentej Egyesület is – ezzel kapcsolatban egy érdekesség, hogy 1990 őszén egy SZDSZ-es országgyűlési képviselő bejelentette, hogy egy Soros György nevű úriember pénzéből ingyen tejet fognak osztani az újpesti iskolákban, ahol sok szegény gyerek tanul. A Népszabadság fel is kapta a történetet. Egy másik érdekesség, hogy SZDSZ alapító okiratának minden második oldalán a Martinovics-páholy alapítójának, Jászi Oszkárnak az idézeteit találjuk. SZDSZ- Martinovics Páholy – Jászi–Soros… Íme a filológiai bizonyíték a balliberális tábor szellemi hagyatékára és rejtett összefüggéseire. A korabeli iratokban az is ott áll feketén-fehéren, hogy a Leányanyákat Támogató Egyesületet szabadkőműves orvosok találták ki és működtették, mivel sok törvénytelen, ahogy akkoriban mondták, zabigyerek született. Ilyen volt például Kádár János édesanyja, a fiumei cselédlány is innen kért segítséget.
— Mi volt a szabadkőművesek valódi célja mindezzel?
—Behatolni, befurakodni a társadalom szövetébe, hogy hatást gyakorolhassanak az egyszerű emberekre. Majdnem harminc különböző társadalmi szervezetet hoztak létre, például ingyenes jogsegélyszolgálatot. Soroshoz hasonlóan megjelentek a hazai oktatásügy terepén is.
— Kikből verbuválódtak a szabadkőműves páholyok?
—Elsősorban jogászok, hírlapírók, művészek, parlamenti képviselők, politikusok léptek be, de sok reformátusnak (lelkészek, egy püspök és sok értelmiségi) is megtetszett a szabadkőművesség, úgy érezte, itt harcolhat a leghatékonyabban a katolicizmus ellen. Az alsóházi képviselők tíz százaléka szabadkőműves volt.
—Itt meg elsősorban Soros elhíresült uniós listájára ismerni.
—A szabadkőműves politikusok különböző pártok tagjai voltak. Négy órát dolgoztak a Parlamentben, pártjuk álláspontja szerint vitatkozva egymással, este viszont elmentek a Podmaniczky utcai székházba, ahol a legfelső emeleten egy szabadkőműves testvér tartott fenn egy vendéglőt a feleségével. Ott leültek, ettek és sörözgettek, ezt nevezték vakolásnak. Itt már szabadkőművesek voltak, nem különféle pártok politikusai.
—A szabadkőművesség tulajdonképpen ideológia, filozófia, vagy egy módszer?
—Mindegyik. Ugyanakkor a szabadkőművesség alapvető ideológiája a liberalizmus volt, méghozzá a Szekfű Gyula értelmezésében vett, harmadik magyarországi liberális nemzedék eszméi szerint. Az elsőt alkották Kossuth Lajosék, a másodikat Deák Ferenc, a harmadik pedig az 1890 utáni szélsőséges, ateista vadliberalizmus, Jászi Oszkárral és társaival az élen. A Soros-szervezetek, amennyire meg tudom ítélni, a szélsőséges liberalizmust képviselik. Visszatérve a szabadkőművesekre, a Martinovics páholy tagjai erőteljesen nekimentek a kereszténységnek, ugyanaz a kultúrharc ment már akkor nálunk is, mint Nyugat-Európában, leginkább Franciaországban. Már az első világháború előtt létrejött Magyarországon a két nagy baloldali eszmeáramlat, a szociáldemokrácia (Kunfi, Diener-Dénes, azaz a marxisták), és a liberálisok közötti szövetség, méghozzá a Martinovics páholyon belül. E baloldali szövetség kerül majd hatalomra 1918-ban, s 1994-ben is!
— Milyen konkrét célokat takart a nagy jótékonykodás?
—A célokról kezdetben a szabadkőművességen belül is vita volt. Az iratokból kiderül, hogy a testvérek közül sokan azért léptek be valamelyik páholyba, hogy a saját pecsenyéjüket sütögethessék. A legfontosabbak persze a politikai célok lettek. Első helyen szerepelt a politikai főhatalom megszerzése, persze rögtön jött a kérdés, hogyan tudná ezt megkaparintani az elenyésző kisebbségben lévő alig 7500 szabadkőműves? Erre azt találták ki, hogy importálják az általános titkos választójogot, aminek megalkotását, hatékony nyomásgyakorlásuknak köszönhetően 1906-ban el is vállalt a Wekerle-kormány.
—Igen, a politikai hatalom megszerzése a Soros-szervezetek fő célkitűzése is, éppen a napokban leplezte le magát és társait Siewert András, a Migration Aid vezetője, aki arról beszélt, hogy az emberbaráti akciók a politikai befolyás maximalizálását szolgálják. Szó sem volt humánumról, szolidaritásról…
— Jellemző. A régi páholyok mesterei sem beszéltek ilyesmiről egymás között. Nos, a nagy terv jegyében azonban Andrássy gróf a duplacenzusos választási szisztémát dolgozta ki: Aki elvégezte a hat elemeit és adózott is, annak egy voksot ért a szavazata. Ha érettségizett, akkor kettőt, ha diplomás volt, akkor hármat. Ezzel meggátolta a legfontosabb szabadkőműves politikai célt. Azt hitték hosszú út vezet még a hatalomig, de 1918 októberében az ölükbe hullott minden. Az akkor megalakuló Károlyi kormányban már négy szabadkőműves miniszter, és nyolc szabadkőműves államtitkár kapott szerepet. A kabinet kétharmada szabadkőműves volt.
— Mi szólt ehhez a közvélemény, illetve a sajtó?
— Senki sem bántotta őket, a sajtó sem, még a Tisza-párti „Az Ujság” című lapban is több szabadkőműves munkatárs dolgozott. Ahogy mondtam már, Magyarország akkor Európa liberális mintaállama volt. Gróf Tisza István is liberális politikusként kezdte a pályáját, kétszeri miniszterelnöksége alatt azonban megtanulta, hogy a liberális eszmék könnyen tönkretehetik a magyarságot, ezért ő inkább konzervatív döntéseket hozott. A szabadkőművesek arra, hogy miként kell elbánni a katolikus egyházzal, a francia köztársaságtól vették a példát. Ott, a kormányra jutott szabadkőművesek betiltották a szerzetesrendeket, és megszüntették az összes iskolát, ahol szerzetesek tanítottak. Magyarország fogadta be a francia apácákat, Apponyi gróf javaslatára. Az egyház elleni támadásokban Ady Endre lett a szabadkőművesek éles pengéje. Tessék csak elolvasni a publicisztikáit! Huszár Károly, sárvári néptanító, a Horthy Miklóst kormányzóvá kineveztető válságkabinet feje 1911-ben írt egy könyvet a szabadkőművességről. Ebben leszögezi, hogy ez egy harci szervezet a keresztény magyar nemzetállam ellen. Brüsszel és Soros is ugyanezen az úton jár, támadja Európa keresztény gyökereit és értékeit, a nemzetállamokat pedig a történelem süllyesztőjébe küldené.
— Nemcsak a nemzet fogalmát, de mint olyat, a nemzettudatot is megszüntetné. És ezt már az iskolákban kezdené… Szegeden már alakult is egy pedagógus csoport, amely azért száll síkra, hogy azt taníthassanaka tanárok, amit akarnak.
— Igen, a szabadkőművességnek is egyik legfontosabb célja az oktatás megszerzése volt. Külön tanító egyesületeket, szabad tanítási szervezeteket hoztak létre, tanácskozásokat, konferenciákat rendeztek. A nagyváradi páholy vezetője ki is mondta, hogy kedves testvérek foglalkozzunk az oktatásüggyel, mert akié az iskola, azé a társadalom. Az első világháború előtt létrejött egy nyíltan szabadkőműves tanáregyesület, az a Zigány Zoltán vezette, aki Jászi Oszkár Martinovics páholyának egyik alapító tagja volt. Apponyi grófot, aki fellépett az efféle szerveződések ellen, Ady Sátánnak kezdte nevezni írásaiban.
— Akárcsak Soros, a szabadkőművesek is kiemelt szerepet tulajdonítottak a kultúrának és a sajtónak. Tudni lehetett, hogy melyek a szabadkőműves újságok?
— Nem feltétlenül. Az 1880-as években induló Kelet című újság például a hivatalos fórumuk volt. Majd a Dél és a Progressio is. A Nyugat esetében viszont úgy tettek, mintha azért hozták volna léte, hogy modernizálják a szerintük elmaradott, és Petőfi óta haldokló magyar szépirodalmat. Ignotus, a főszerkesztője szabadkőműves volt, aki végül páholya helyettes főmestere lett.
— Honnan volt pénzük a lapokra?
— Tagdíjakból, adományokból. És mivel beépültek a gazdasági és a pénzügyi szférába is, sőt, a pénzügyeket szinte kizárólagosan ők tartották a kezükben, onnan is jött támogatás. Titokban. Betették a pénzüket a bankba, az pedig szép csendesen hozzáírt egy csinos összeget, ilyen furfangosan könyvelték le az ügyeletet.
— Furfangos lesz a Soros féle NGO-k támogatása is?
— Van tapasztalat, van hagyomány. Amikor a Világ című szabadkőműves napilapot indították, 500 ezer koronát kalapoztak össze hozzá. Jászi azt mondta, ez édeskevés, a többszörösére van szükség. És nyilván össze is szedték a pénzt, de nem a tagdíjakból, mert elindult az újság. Egy tanító évi fizetése körülbelül 1200 korona volt akkor.
— Soros is beépült minden szférába. Kultúra, gazdaság, politika… Az IMF-el 1982-ben. Támogatta a magyar polgári átalakulást, és kommunizmust, illetve a Szovjetunió elleni harcot. Lerázni a szovjet igát, ez olyan gondolat volt a hazai értelmiség részére, mint Horthyéknak a trianoni revízió. Nem tudták, de nem is akarták megkerülni. Soros mindvégig fenntartotta a jószolgálatiság látszatát, és fenntartja ma is. Pécsi irodája például cserkészegyesületet, kulturális szerveződéseket, sportklubokat támogat. Miközben már a rendszerváltáskor felajánlotta, hogy kifizeti a teljes magyar államadósságot, de kéri az állam vagyontárgyainak általa megjelölt részeit. Később Horn Gyulától pedig az OTP-t kérte, de nem kapta meg. Ad, majd követel. Neki is ez a módszere.
– Aki a nyolcvanas években támogatást kapott tőle, annak sokszor fogalma sem volt róla, mi húzódik a nagylelkűség mögött. Az értelmiség addig elnyomott, tűrt, de még inkább tiltott tábora levegőhöz jutott. Ez volt a lényeg. A szegedi egyetemen osztogatták az oktatók között a hazai Soros-alapítvány kérvényező űrlapjait. Ráadásul Sorost amerikai üzletembernek ismertük, Amerikára pedig úgy tekintettünk, mint a világ megmentőjére a kommunizmustól. Nekünk mindegy volt kik vezetik, demokraták vagy republikánusok.
– Emberei ott ülnek a legkülönfélébb pártokban és uniós frakciókban. Idehaza már miniszterelnök jelöltje is van az LMP-s Szél Bernadett személyében, aki régi Soros-katona…
— Ez is szabadkőműves módszer, a „bármi történik, mi mindig hatalmon legyünk!” módszere. Pénzért mozgatott emberekről van szó, akik nálunk most főként a balliberális pártokban találhatók. Vajon milyen politikát vinnének, ha kormányra kerülnének? Eladnák az országot, ahogy eladták magukat is.
— Ezt nem miden szavazó látja át… Vannak emberek, aki Sorost továbbra is valamiféle jóságos nagybácsinak tekintik.
— Mert folyton ígéreteket kapnak. A szabadkőművesek az egyenlő, titkos, községenkénti választójoggal, meg a szegénység elleni harc jelszavával operáltak, a mai baloldal pedig azzal, hogy nem csak csökkenti, de meg is szünteti a rezsit. Amíg nem lesz széleskörű, jobboldali keresztény iskolarendszer Magyarországon, addig lesznek könnyen megtéveszthető emberek. Nem véletlen, hogy a család mellett az iskolát vették leginkább célpontba Sorosék. Annak idején, 1906. és 1914. között például egymás után vette fel a zilahi tanárokat, sőt, még a tanfelügyelőt is kolozsvári Unió páholy, majd külön létrehozták nekik a Wesselényi páholyt. Ezzel a zilahi református kollégiumból szabadkőműves iskolát csináltak.
— Vannak akik Soros Györgyöt kifejezetten fillantróp embernek tartják. Cél, vagy eszköz számára a migránsok befogadáa?
— Inkább eszköz. Fegyverként használja a migránsokat és a migrációt, a szélsőséges iszlámot. Ellenünk, a kereszény Európa ellen. Szétveri az amúgy is megszelídült kereszténység nyugati maradványait. Franciaországban már a forradalom óta üldözik a kereszténységet az ottani szabadkőműves kormányok. A kereszténység a nagyhatalmak közül szerintem az ortodox Oroszországban marad meg a maga régi erejében.
— Soros szabadkőműves vagy illuminátus?
— Tőle kellene megkérdezni. Őt emlegetjük, de ő csak egy szervezet, egy rendszer színpadra küldött embere. Ez a szervezet már az első világháború előtt is működött Magyarországon. Az ellenségeink régóta dolgoznak már rajtunk.
A beszélgetést Sinkovics Ferenc és Kovács Dániel készítette.
Megjelent: Magyar Demokrata. Konzervatív hetilap. XXII. évfolyam. 13. szám, 2018. március 28., 26-28. oldal.